Szvámi Ráma: Önmagunk megtartóztatása

Ahhoz, hogy valóban és tartósan meg tudjuk változtatni magunkat, a módszeres önfegyelem és önfejlesztés gyakorlása szükséges. A puszta filozófia, elméleti tudás, amíg nem tudjuk a mindennapokban használni lényegi elemeit, nem állja meg a helyét szükség idején. A gyakorlás nem más, mint ennek a tudásnak az alkalmazása a mindennapi életben.

A gyakorlás fegyelmet igényel. A fegyelmet azonban nem szabad mereven magunkra erőszakolni. A gyakorlónak meg kell tanulnia, miként tudja elkötelezni magát, és elfogadni a fegyelmezettséget mint a fejlődés szükséges elemét. Egyáltalán nem segít, ha merev kényszert kell követni.

Az önmagunk megváltoztatása felé vezető úton az önfegyelem elengedhetetlen azok számára, akik világi életet folytatnak, ahogy azoknak is, akik feladva ezt az életformát, kolostorokba vonulnak. Még azok is, akik otthonukat és munkájukat hátrahagyják, ugyanúgy magukban hordozzák a korábbi életükben elvetett, mélyen gyökerező szamszkárákat. Hosszú időbe telik megszabadulni ezektől a szamszkáráktól.

Hogy valaki Szvámivá vagy szerzetessé válik-e, nem fontos. Fontos azonban, hogy képesek legyünk elfogadni az önfegyelem gyakorlását az életünk során. Kell, hogy legyen egy híd, ami összeköti a belső világot a külsővel. Ennek a hídnak az alapja a fegyelem. Nem szabadna engedni különböző technikák csábításának, inkább meg kellene tanulni, miként lehet kifejleszteni az önfegyelem képességét magunkban.

Az emberek kialakították az egymásra támaszkodás szokását. Mindig arra várnak, hogy valaki segítsen, vagy megmondja nekik, mit, illetve mit ne tegyenek. Ez egy rossz szokás.

Emberi lény vagy; légy felelős önmagadért.

Ha túlságosan függővé válsz egy terapeutától, egy lelkésztől vagy egy gyógyítótól, akkor mi a különbség közted és valami állat között? Tulajdonképpen annyi történik, hogy hagyod, hogy az életedet egy idomár vezérelje. Azáltal, hogy ilyen és ehhez hasonló terapeutától vagy terapeutáktól válsz függővé, elveszíted a lehetőségét annak, hogy az önmotiváció és önirányítás ereje kibontakozhasson. A szent iratok, a bölcsek tapasztalatainak kincsestára egyértelműen azt állítják, hogy egyedül az önmegsegítés állapota hoz eredményt. Ahhoz, hogy magunkon segíteni tudjunk, szükségünk van az önfejlesztés módszerére.

Amikor azt tanuljuk, hogy lehet az elmét és az elmeállapotokat irányítani, fontos, hogy megtapasztaljuk az önmegfigyelés, önvizsgálat, meditáció stádiumait. Hosszú idő szükséges ahhoz, hogy megtanuljuk uralni az elmét, és alaposan tanulmányozzuk a tudatos és tudattalan elme közti kapcsolatot. Sokszor azt gondolhatod, sikerült uralmad alá vonni a gondolataidat és az elmét. Néhány nappal később azonban egy ismeretlen gondolatbuborék tör felszínre a tudattalanból, ami megzavarja a tudatos elmét megváltoztatva ezzel mind a viselkedésedet, mind a magatartásodat.

A változás folyamata megköveteli a rendszerességet és az éberséget. Rendszeresség hiányában egyrészt nem lehetséges meghaladni a rögzült viselkedésmintákat, másrészt nem lehet megváltoztatni a személyiséget sem. A megfigyelés segít fenntartani az éberséget.

onmagad_2

Néha lehet, hogy csalódottnak vagy levertnek érzed magad, azonban amennyiben kitartó és elkötelezett vagy önmagad nevelésében, saját magad átváltoztatásában, egészen biztos, hogy segítségre lelsz az utadon. Ne törődj a sikerrel; a kudarc része a sikernek. Azonban valóban helytelen, ha próbát sem teszel vele.

Csak én ismerem a rúgásokat és harapásokat, a folyamatos harcot, amin át kellett mennem. Szeretettel adom hát ezt a jó tanácsot, és remélem, teljes odaadással követed.

Fordította: Csuba Kata

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.