A spirituális és meditációs gyakorlásban való fejlődés jeleiről fogunk ma beszélni. Vagy még inkább az állomásokról beszélünk. Azok, akik nem tudnak az egész előadássorozaton jelen lenni, keressék majd a hangfelvételeket.

Ennek a gyakorlásnak az a célja, hogy létrehozza és megszilárdítsa a békesség érzetét Gurudéva tanítványainak szívében és elméjében, ezáltal erősítve a jólelkűséget minden létező között, Gurudéva örömére.

Egy másik tapasztalás, ami megjelenhet, ami igazából meglehetősen gyakran meg is jelenik meditáció során, az a tér tágulásának az érzete. A jelen pillanatban a tudatosságod arra a térre van korlátozva, amelyet a fizikai tested elfoglal. A következő állomás az, amikor megtapasztaljuk azt, amit a Tantrákban úgy neveznek, hogy „dvádasánta, dvádasánta, dvádasánta”.

Ma folytatom a spirituális és meditatív fejlődés témáját, azt, hogy mi is történik, amikor haladsz az ösvényen, ahogyan egyre többet tapasztalsz.

Az indiai társadalom ebből a szempontból nagyon gyenge. Azt mondják az emberek “Szvámídzsí, majd az áldásod segít. Magamtól nem vagyok képes rá. Szvámídzsí, áldj meg engem ezzel a tudással.” Azt akarják, hogy a szvámí végezze el az egész munkát, de nem akarnak leülni meditálni, és nem akarnak csendet gyakorolni.

Az egyik módja annak, hogy tovább haladjunk az, hogy továbbra is eljöttök ide.
Ne mondjátok, hogy “Szvámídzsí csendben van, ki fog most tanítani bennünket?” Hadd válaszoljam meg ezt a kérdést is.

Ahogy elmagyaráztam a Kundaliníról és a csakrákról szóló előadásaimban, a csakrarendszerben kétféle erő van jelen: a nyomóerő és a húzóerő. A nyomóerő és a húzóerő. Az alacsonyabb energia koncentráció felfelé tolódik, és a csakrák magasabb energia koncentrációja elkezdi felfelé húzni az alacsonyabbakat.

A spirituális fejlődés és a meditációs fejlődés állomásait beszéltük át, mert az emberek nagyon sokszor kérdezik tőlem, honnan tudják, hogy fejlődnek-e a gyakorlásukban. Adok nektek olvasnivalókat és hangfelvételeket, amelyek segíteni fognak. Az elmúlt napokban néhány alapvetést is megbeszéltünk.

Marilou Hermens sokak számára volt kaljána mitra, tanító és mentor az AHYMSIN családban. Több mint harminc éve tanított, és 1998 óta kapott maga is tanítást Szvámí Véda Bháratítól és Szvámí Ritavan Bháratítól. Azon túl, hogy volt egy központja Bilthovenben, Hollandiában, szenior tanár és mentor volt a Himalájai Jóga Tradíció Tanárképző programjában (HYT_TP), előadott, workshopokat tartott, és éves Légzés Tudománya szemináriumokat vezetett az SRSG-ben.

Harminc évvel ezelőtt (1988-ban), emlékeztettünk az élet céljára. Mindannyian elmélkedhetünk azon, ahogyan kitárult az élet, kifizetődtek a karmikus adósságok, és beteljesült a dharma. És most, egy megújult szándékkal, szankalpával kijelölve az utat, minden napunkat felébredett lélekkel élhetjük, és örömet lelhetünk egy jól-élt és jól-szeretett életben.