Síva – III. rész

A két említett erő (Agni és Szóma) közt helyezkedik el Szúrja, a Nap fénye, mely a Szív fénye, mely a Tűz és a Hold egyesülése.

A tantrikus hagyományok számos követője úgy véli, hogy a Tűz vagy Agni azonos a Sakti-elvvel, valamint, hogy a Hold vagy Szóma azonos a Síva-elvvel. De erről majd más alkalommal számolok be. Viszont egy alapvető dolog, amit okvetlenül meg kell értenünk, az, hogy ha Agni és Szóma egyesülése hozza létre a Napot, azaz az Isteni Gyermeket, akkor a vörös Bindu (Agni) és a fehér Bindu (Szóma) uniója adja az arany Bindut (Szúrja). Ezek hárman különböző módon kapcsolódnak egymáshoz. Példa erre Szkanda, Síva fia.

És a Szúrja elv… De először meg kellene említenem, hogy a Szóma elv az elmét jelképezi. A Tűz (Agni) a beszéd, míg Szóma a visszatükrözés kapacitásával rendelkező elme alapelve. Egyességük pedig a Prána, mint magasabb Energia, mely az Atmához, az Isteni Tudathoz kötődik. Szúrja székhelye a szívben található, vagy a szív mögött, a spirituális szívben, mely a szív-csakra mögött van a valóságának és létezésének a maga szintjén.

Létezik még egy negyedik elv is, a Vidjut, azaz az elektromos erő, mely a harmadik szemből ered. A dri sakti, a látás ereje, a dristi, a vivéka ereje, megkülönböztetés képessége és egyebek.

Tehát mikor e négy Fényről beszélünk, itt valójában Síva négy Fényéről van szó. Ezek nem olyan dolgok, melyekkel a külvilágban találkozunk. De ennek ellenére képesek vagyunk a külvilágban is dolgozni velük.

Síva imádása gyakorta Agnival kezdődik, jagjával, a szent tűzzel. Egyes saiva száduk örök tüzet tartanak fenn, melyet soha nem hagynak kialudni. Lehet, hogy hagyják, hogy hamuig leégjen, a tűznek nem szükséges okvetlenül láng formában égni, de mégis mindig jelen van. Amikor a fénnyel kapcsolódunk, mindenben Síva fényének valamely aspektusát látjuk, Agni, Vidjut, Szóma vagy Szúrja valamilyen aspektusait.
Így imádhatjuk azt a Nap vagy a tűz formájában, imádhatjuk azt a Holdban. Ezáltal azonban nem a tüzet, a Napot és a Holdat imádjuk, hanem Síva mélyebb Fényének megnyilvánulásait ismerjük fel bennük.
A legmélyebb Fény természetesen a csendben és a mélyalvásban lakozik, valamint a külső fények (prána, elme és érzékek) külvilágból való visszavonásában.
Összegezve azt mondhatjuk, hogy Síva nem más, mint Prakása-Mátra, azaz a tiszta Fény, a Fény természete önmagában, Fény a fény mögött. Különböző fények léteznek: a külső fény, a prána fénye, az elme fénye, a tudat fénye.

Mi a Fény a fény mögött? Mi ennek a legfőbb jelentése? Itt a Fény nem egyszerűen világítás. A Fény a megértés, a felfogás, a dolgok jelentése. A Fény az a képesség, hogy képesek vagyunk megismerni saját valóságunkat és jelenlétünket.

A Védákban minden Fény, valójában maga a négy említett Fény is a Védák istenségei: Agni – a tűz, Szóma – a Hold erő, Vidjut – az elektromos erő (aki Vájuhoz kapcsolódik, mely a szél energiája, és ugyanakkor Indrához is, aki a legelső a Védikus istenségek közt), és Szúrja – a Nap. Valójában mindenben Sívát imádjuk. Én magam a védikus saiva hagyományt követem, s számunkra Síva a Védák megszemélyesítése/megtestesülése, ugyanúgy, mint Agni, Szóma, Szúrja és Váju.

Ezek mind csupán Síva különböző megjelenési formái. Rendszerint Agni mozgásával kezdvén, ezzel át- és beledolgozva magunkat az Energia különböző szintjeibe, a csakrákban és a spirituális szívben vagy a körülöttünk lévő természet világában. Mindezt meditációs gyakorlatok, mantrák, pránajáma és az érzékelés mélyebb szintjeire való visszatérés révén. Sívát, második szinten Purusával kapcsoljuk össze. Purusát, mint kifejezést, bizonyára ismeritek a Jóga Szútrákból. A Jóga Szútrákból, melyek segítségünkre lehetnek a Purusa megértésében. A Purusa szó valójában annyit jelent, hogy Személy. Jelentése szerint a teljesség elve, mely által személynek érzed magad. Igen érdekes, hogy a test az egy konglomerátum, azaz „dolgok” halmaza: Különböző végtagokból és szervekből tevődik össze. Eledelt kell neki adni, lélegeznie kell, olyan, mint egy pumpa, mely friss anyagot juttat a szervezetbe és kiválasztja az elhasználtat. Egy igen összetett jelenség.
De mi az, ami a testnek énérzetet, egységérzetet kölcsönöz. Ez bizony a Purusa. Mindenki szeretné, hogy úgy bánjanak vele, mint egy kerek egész emberrel. Még akkor is, ha pl. valaki elveszíti a karját vagy tartós bénulást szenved, ő is azt szeretné, hogy kerek egésznek tekintsék.
A személy ezen elve maga a Síva elv. Érdekes, hogy senki sem szeretné, ha úgy bánnának vele, mint egy tárggyal, mi viszont folyamatosan ezt tesszük. Megpróbálunk valakivé válni vagy valamit megszerezni, elérni egy bizonyos pozíciót vagy állást, megpróbálunk bizonyos képet kialakítani magunkról, megpróbálunk elérni, megvalósítani egy formát a külvilágban, miközben a személyt valójában nem tekintjük személynek.

A külvilágban rendszeresen valami mással azonosulunk. Azonosulásunk tárgya lehet akármilyen nagy is, ezzel mégis folyamatosan zsugorodásnak tesszük ki valós önmagunkat.

A teljesség elve persze nincs a testre korlátozva. Mindenhol jelen van, az egész világegyetemben. Minden, ami megtalálható a világegyetemben, az Egész egy egyéni kinyilatkoztatása.

A Teljesség mindenütt jelen van, minden egyéni teremtményben is. Nem kizárólagosan egy dologban vagy csupán az emberi lényben. A Purusa elv az Atmához kapcsolódik. Atma az Én (Self). Van Én-érzetünk, van alanyiságérzetünk a tárgyilagosságunk vagy tárgyiasultságunk érzete mellett.
Tárgyilagosság érzetünk vagy tárgyiasultság érzetünk akkor van, amikor időben és térben behatároljuk magunkat, van egy ingatlanunk, vannak ruháink, van testünk. De mindezek mögött ott húzódik az énség érzete is: Alanyok vagyunk, nem pedig tárgyak. A saját tudatosságunk központjai vagyunk, nem valamik, amikre mindezt kívülről ráerőltették. Senki sem szereti, ha valaki más mondja meg neki, hogy mitévő legyen. Elmélyült én érzetünk van, mely szintén egyetemes.

A védikus gondolkodás szerint Purusa a Fényhez kapcsolódik, a Napban lakozik. Purusa a Fény. Megpróbálunk kapcsolatba lépni e fénnyel, mely egyben Szvaprakása (Atmaprakása) is, a saját Fényünk, a Fény, mely belülről ered. Azt a fényt, mely más dolgoktól függ, nem nevezhetjük igazi Fénynek. Az csak egy visszatükröződés, egy árnyék.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.