Szvámí Véda Bháratí: Meditáció a fájdalom-menedzselésért – II. rész

A meditációnak sokféle meghatározása létezik. Melyik a helyes? Erre a kérdésre mindig ugyanazt a választ adjuk: mindegyik meghatározás helyes.

A meditáció bizonyos meghatározásai – ha aszerint a meghatározás szerint gyakorlod a meditációt – bizonyos típusú eredményre fognak vezetni (bizonyos hatásokat elő fognak idézni); személyiséged virágoskertjének egyik részét érintik. Ha egy másik meghatározás szerinti meditációt gyakorolsz, teljes személyiségednek egy másik összetevőjére lesz hatással, és a meditációs mesternek, meditációs vezetőnek vagy akár egy meditációs tanárnak is tudnia kell.
Nagyon óvatosan használom ezeket a megnevezéseket, mert nem minden meditációs tanár meditációs mester is egyben. Én csak egy tanár vagyok. Mesterem, Szvámí Ráma valódi mester. Komolyan mondom. Mivel láttam valódi mestert, ezért tudom, mi az, hogy mester. Persze, ha tudnám, mi az a mester, akkor magam is mester lennék. A meditációs mesternek vagy akár meditációs tanárnak is ismernie kell mindazon különböző meditációs meghatározások közötti összeköttetéseket, az elemeket és egymás utáni sorrendjüket.

Milyen meditációs szinten állsz, melyik meditációs összetevőt, a meditáció melyik összetevőjét – angáját – gyakorlod, melyikre koncentrálsz – hiszen ettől függően változhat a meditáció meghatározása.

Tehát például a meditáció, mint megfigyelés: itt ülünk mindannyian, hallgatjuk az előadásomat, és vannak közöttünk, akik emellett még más, külső gondolatokat is gondolnak. Lélegzünk is. Amíg azonban ki nem mondtam a szót, hallgattad az előadást, de nem figyelted a légzésedet. Ha most a következő két-három mondatomat úgy hallgatod, hogy közben megfigyeled a légzésedet, akkor egy kis változás fog beállni az idefigyelésed tapasztalatának kémiájában. Csak próbáld ki ezt. Nem kell behunynod a szemedet, még a testhelyzetedet sem kell megváltoztatnod, csak érezd a légzésed áramlását az orrjáratokban, figyeld meg ezt az áramlást. Vagy olvasol éppen – tedd ugyanezt, miközben olvasol. Bármikor, bárhol előtte is lélegeztél, de abban a pillanatban, amikor elkezded megfigyelni a légzésedet, egy előadás hallgatása közbeni meditációvá válik; ezt nevezik cselekvés közbeni meditációnak.

A meditáció egyik meghatározása tehát a megfigyelés. Hallgatod ezeket a szavakat, most, miközben hallgatod ezeket a szavakat, figyeld meg a testedet, figyeld meg a tested jelenlétét. Légy tudatos. Maradj tudatos, és figyeld meg a testedet, miközben folyamatosan figyeled, hogy mit mond az előadó. Ha ezt teszed, fokozatosan elkezdesz egyre többet megfigyelni – hogyan hat a testedre mindaz, amit az előadó mond – még jobban ellazít, vagy éppen még feszültebbé válsz; kényelmes, jó érzés vagy egyre kellemetlenebb. Ha egyre kellemetlenebb, lehet, hogy a beszélő érzelmi szintje nem elég tiszta, nem elég kisimult, tehát a hangja nem nyugtató. Tehát miközben megfigyeled a testedet, észreveszed a hatásait, és választani tudsz, hogy akarod-e ezt a hatást magadba engedni, vagy sem.

A meditáció egyik meghatározása tehát a megfigyelés. Nézed a beszélőt, de nem figyeled meg a nézésed tényét. Most, miközben hallgatsz engem, figyeld meg a tényt – az elméből a szemekhez kapcsolódóan – hogyan néznek a szemek az előadóra, vagy bármire is, ami a retinának látványként felkínálódik. Ekkor meditációvá válik, ekkor meditatívan hallgatod az előadót, meditatívan nézel, cselekvés közbeni meditációvá válik. Ez tehát egy meghatározás. Helyes-e ez a meghatározás vagy sem? Nos, menjünk tovább egy másik meghatározáshoz.

A meditáció egyik meghatározása szerint – úgy a jógafilozófiában és gyakorlatban, mint a védanta filozófiájában – van egy kifejezés, amit mi gyakran idézünk itt – szamana pratjaja pramana – ugyanannak a gondolatnak (kogníciónak) az egyenletes, folytonos áramlása. Ugyanannak a megfigyelésnek a folytonos, egyenletes áramlása, ugyanannak az érzésnek a folytonos, egyenletes áramlása, ugyanannak a gondolatnak a folytonos, egyenletes áramlása. Tehát például: légzésed áramlásának érzése. Vagy a mantra, amit nem pont, pont, pont, pontként észlelsz és tapasztalsz, hanem egyetlen áramló vonalként. Ez tehát a meditáció egy másik meghatározása.

Sokan, akik nagyon régen kaptak mantra beavatást, még mindig pont, pont, pont, pontként gyakorolják a mantrájukat – egy vonal azonban ugyanolyan pontok sorozata, ahol a pontokat nem lehet különállóként észlelni. Mi a különbség egy vonal és a pont, pont, pont között? A vonal egy sorozat, pontok sorozata, ahol a pontokat nem lehet különállóan észlelni.

Létezik tehát a meditációnak sok különböző meghatározása. Hogyan alkalmazhatóak a fájdalom-menedzselésre – rátérünk nemsokára…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.