Szvámí Véda Bháratí utolsó beszéde az öt éves csendfogadalom megtétele előtti szangha összejövetelén – 4. rész

Általában, mikor szannjásza díksát adunk, mikor valaki lemondási fogalmat tesz nálunk, és a Gangesz partján új szannjászinként megkapja a sáfrányszínű ruhát, adunk egy mahávákját is. Sok mahávákja (nagy mondás) van, ebből négy a legismertebb, de több is van, amit szintén használok.
Most nem készültem azzal, hogy sáfrányszínű ruhát adományozzak nektek. Ha van egy sárga Gáyatrí-kendőtök, az is elég, viszont adok egy mahávákját kontempláláshoz. Remélem, ahogy kértem tegnap, nem olvastátok el tegnap este az utolsó fejezetet. Azt kértem, ma délután olvassátok el, mielőtt idejöttök.

Ez a mahávákja az „Om khaṁ Brahma”. „Om khaṁ Brahma.”

Om: ehhez olvassátok el Szvámí Ráma két írását, melyeket a Mándúkja-upanisádhoz írt: Megvilágosodás Isten nélkül  és Óm, az Örök Tanú

Khaṁ: jelentése űr, üresség, szúnja, a transzcendens nulla;

Brahma: a legfelsőbb, transzcendes, mindenre kiterjedő, abszolút valóság.

Az ehhez fűződő megjegyzéseim a 108. oldalon olvashatóak. (Sadhana in Applied Spirituality – Szádhana a hétköznapi spiritualitásban)

Októberi előadások a mahávákjákról

  1. október 15-30. között egy különleges tanítást fogok adni a mahávákjákról, a Jóga Tradíció és a Védák nagy mondatairól a számítógép előtt ülve, és ti dolgozhattok a képernyőről. Ugyanekkor a spirituális nővérem, Bettina Baumer a tantra egy alapvető fontosságú szövegéről, a Vidnyána-Bhairaváról tart majd előadást.

Lesznek más előadások, más programok is itt időközben, szóval folyamatosan figyeljétek a hirdetéseket, és bátorítsátok barátaitokat, ismerőseiteket is, hogy vegyenek részt ezeken.

Ma este egy nagyon különleges előadóhoz lesz még szerencsénk, aki ez alkalommal mutatkozik be. Már nagyon régóta barátok vagyunk, nem mondom meg, ki az. Lehet, hogy nem is hallottatok még róla. Az „alapos jóga” képviselője, nem a „lapos jógáé”. Hallani fogtok róla.

Elhatározások az öt éves csend idejére

Holnap reggel 7 órakor kezdődik a jadnya (tűzáldozati szertartás), amin én 9 órakor fogok megjelenni, és ami 11 óráig fog tartani. Ekkor lesz a púrṇáhuti, a végső felajánlás, mely tartalmazza egyrészt a hosszú, három éve gyakorolt Gájatrík végső felajánlását, másrészt pedig azokat a különleges imákat, melyeket itt gyakoroltunk múlt hónap 23-ától. Ekkor fogom az öt éves csend idejére szóló elhatározásaimat is felajánlani.

Néhány ember azt hiszi, hogy én valamiféle hős vagyok, aki ilyen bátor, hogy öt éves csendbe vonul. Elárulom nektek, hogy ez valójában nem túl nagy kunszt. A jógik évezredek óta tesznek csendfogadalmakat.

Van egy szvámí barátom, aki kilenc évig volt csendben. De van egy olyan szvámí barátom is, aki az elmúlt 27-28 évben a csendet gyakorolta. Innen, ebből az ásramból mindig oda küldöm az embereket, hogy menjenek, látogassák meg az ő ásramját. Kevesebb, mint két óra innen. Fizikai értelemben ő is elég törékeny és öreg, és nagyon el akart jönni meglátogatni, de azt mondta, hogy a teste nem engedi. Oly sok dolog van, amit a testünk nem enged, de hát mit tehetünk?

Tehát déli 12-kor befejezem a szóbeli kontaktust veletek. Déli 12-kor elkezdődik a csendgyakorlatom, egy dolgot kivéve: nyolc éves kor alatti gyerekekkel beszélek. Ennyi. Mert Ők a jövő.

Még 1-2 percre szükségem lesz…

Úgy nőttem fel, hogy édesapámmal a védikus tanokat tanultam, 4-5 éves koromtól pedig együtt ültünk egyórás meditációban – apámmal, akit egy nagy jógi avatott be, de ez egy egész más történet. Mindig nagy jógikat keresett. Egy délután a Rajpur Roadon sétáltunk Dehradunban, ahol születtem. A másik oldalon a szomszédunk jött egy szvámíval. Ez volt egy első alkalom, hogy láttam egy szvámít, aki a Himalájából jött. Az arcáról sugárzó fény mély nyomot hagyott bennem. A szomszéd azt mondta, hogy az út szélén ülve találta őt. 25 évig volt csendben. 25 éve nem mondott egy szót sem. Csendes szvámí volt. Az volt az első alkalom – kb. 6 éves lehettem – hogy találkoztam egy csendes szvámíval. Attól a pillanattól kezdve tudtam, hogy ez törekvés valamire, és hogy ez a valami létezik.

Az élet adta kötelességek és a Gurum adta kötelességek miatt folyamatosan fecsegtem és fecsegtem. De nem gondoljátok, hogy szükségem lenne a saját kívánságom teljesítésére is? Ti, valamennyien, lehetségessé tehetnétek ezt számomra. Vegyétek át a feladatokat. Gondoskodjatok erről az ásramról, a teljes közösségünkről, és engedjétek meg, hogy teljesítsem azt az egész életemen átívelő kívánságomat, hogy csendes szvámí legyek.

Köszönöm mindenkinek, tényleg nagyon köszönöm mindannyiótoknak, hogy itt vagytok. Korábban úgy volt, 700 ember érkezik 25 országból, de mostanában a költségek túl magasak, kevesebből nem boldogulunk stb. Vannak 350-en kintről, és másik 50, ez tehát kb. 400-450 résztvevő. Nagyon boldoggá tesz a jelenlétetek, és kívánom, hogy ti is érezzétek ezt a boldogságot, mikor spirituális utatokon tesztek egy újabb lépést.

 

Egy újabb lépés

Egy újabb lépés
önmagunk megtisztítása,
önmagunk lecsendesítése által

önmagatokat békés teremtményekké téve.

Síva-szankalpa – elméteket és szíveteket ragyogják be

gyönyörű,
jó szándékú,
jótékony,
békés,
Sívához hasonló,
isteni
gondolatok, hangulatok, érzések, érzelmek és elhatározások.

Legyen ez a ‘vrata’, ez a Síva-szankalpa-vrata a beteljesülés forrása számotokra.

Om.
Hari Om Tat Sat.

 

Fordította: Vaszkun Anita

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.